Putyin nem megy el a G20-csúcsra, Lavrovot küldi maga helyett
Zelenszkij már korábban kijelentette, hogy nem vesz részt a csúcson, ha Putyin ott lesz.
Zelenszkij már korábban kijelentette, hogy nem vesz részt a csúcson, ha Putyin ott lesz.
Miért nem értékelhető sikerként, hogy a Republikánus Párt elvitte a Képviselőházat és szoros versenyt fut a Szenátusért? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában az amerikai félidős választások eredményeit elemeztük és arra kerestük a választ: lehet-e trumpizmust csinálni Trump nélkül, miután minden jel arra mutat, hogy részvétele a demokraták malmára hajtja a vizet.
Félidős választást tartottak az Egyesült Államokban, amelynek során a képviselőház összes tagjáról és a szenátus tagjainak harmadáról döntöttek az amerikaiak. Az előrejelzések szerint az előbbiben várhatóan többségbe kerülnek a republikánusok, az utóbbiban pedig nagyon szorosan alakulhat a verseny. Kövesse velünk az eredményeket!
Nem túlzás azt mondani, hogy eldördül a startpisztoly a Fehér Házért zajló versenyben is, írja a konzervatív brit lap elemzésében Gerald Seib, a Robert Dole Politikai Intézet kutatója, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa.
Volodimir Zelenszkij korábban arról beszélt, Putyinnal nem hajlandók tárgyalni.
Ebrahim Raiszi iráni államfő az USA teheráni nagykövetsége elfoglalásának évfordulóján erre azt mondta, Irán már 43 éve felszabadult.
A republikánusok győzelmét jósolják az előrejelzések a keddi amerikai kongresszusi választáson, ami a konkrét eredménytől függetlenül tovább mélyítheti a szakadékot a két nagy párt, illetve a társadalom különböző csoportjai között, és ez egyre több erőszakhoz vezet.
A menekülthullám eredője, olaj és egyéb nyersanyagok forrása az USA számára Latin-Amerika, ahol a jellemzően baloldali kormányok egyre határozottabban képviselik az érdekeiket az Egyesült Államokkal szemben, miközben szoros gazdasági kapcsolatokat építenek ki Pekinggel.
Ukrajna úgy számol, már 70 ezer orosz katona halt meg a háborúban, Zelenszkij elnök szerint Oroszország 4500 rakétát lőtt ki eddig a háború alatt, Sojgu orosz védelmi miniszter pedig sikeresnek ítélte a "részleges mozgósítást", mondván: 82 ezer újonc tartózkodik a "konfliktusövezetben", további 218 ezer pedig még kiképzés alatt áll.
A párt progresszív szárnya ugyanazzal érvelt, mint Orbán Viktor. A levél komoly felhördülést okozott párton belül, gyorsan vissza is vonták.
Oroszország ukrajnai háborúja miatt az USA nemzetbiztonsági stratégiáját két riválissal szemben határozták meg, de az igazi versenytárs Kína lehet, s még az egykori Szovjetuniónál is nagyobb kihívást jelenthet.
A hatalma elé állított maradék korlátok lebontásával hosszú időre Kína vezetője maradhat Hszi Csin-ping, akinek tíz éve alatt az ország a szuperhatalommá válás küszöbére érkezett. A gazdaságban és a társadalomban mutatkozó feszültségek Hszi ambícióit is fékezhetik.
Ki mondta, hogy felrobbantják az Északi Áramlatot háború esetén, Joe Biden vagy Vlagyimir Putyin? – tették fel a kérdést, ám az általuk megadott válasz helyett a valóság az, hogy senki nem mondott ilyet.
Pedig az amerikai elnök a kampányban még élesen kritizálta elődje migrációs politikáját.
Egy száz kutatóból álló csoport Joe Biden amerikai elnöktől kért segítséget, hogy a faj jobb védelemben részesüljön.
A brit védelmi tárca szerint az iráni öngyilkos drónok több mint felét már a levegőben leszedték hétfőn, az amerikai elnök azt mondta, hogy semmilyen okot nem lát arra, hogy leüljön Putyinnal beszélni.
Azt azért jelezte az amerikai elnök, hogy továbbra sem hunynak szemet a kommunista állam által az emberi jogok terén elkövetett jogsértések felett.
Minden előjel szerint a republikánusok a képviselőházban, de akár a szenátusban is megszerezhetik a többséget a keddi félidős kongresszusi választáson az Egyesült Államokban. Ha így lesz, mindent megtesznek azért, hogy a következő két évben megbénítsák Joe Bident, amivel a 2024-es elnökválasztáson esélyt adhatnak Donald Trumpnak a Fehér Ház visszafoglalására. A két szembenálló tábor már odáig jutott, hogy a másik hatalomra jutását az országra leselkedő végveszélynek láttatják, ami rombolja az amerikai demokráciáról a világban kialakult képet.
Az új brit miniszterelnök kinevezését mindenesetre mérföldkőnek nevezte.
Az összefogás motorja az Egyesült Államok, melynek azonban, más és más okokból, meg kell győznie a fejlődő államokat és európai partnereit is, hogy az egyetemes értékeket és a liberális világrendet akarja megőrizni, írja a brit lap külpolitikai elemzője.